A kávé története: először a kávé, és csak aztán csinálunk minden mást.
Ismerd meg közelebbről a fekete csodát, ami minden reggeledet beindítja. A kávé története, eredete, előállítási és elkészítési módjai.
“Először a kávé, és csak aztán csinálunk minden mást.”
A kávé, ami több mint élvezeti cikk
Talán nincs még egy olyan élvezeti cikk, amiről annyi popkultúrális referencia született volna, mint a kávé. Nem csoda, hiszen a kávéban lévő koffein nemcsak legális élénkítőszer, de talán az egyetlen olyan stimuláns, amelyet százféleképpen szokás elkészíteni a szánk íze szerint – ebben magasan lekörözi a másik legnagyobb függőségünket, a cigarettát. Egyes munkahelyeken a dolgozókat ingyen kávéval honorálják. A kávé az első, amivel a vendégeinket kínáljuk, így aztán kevés kivétellel a világon mindenki kávézik: még az is tart kávét otthon, aki nem iszik.
Iggy Pop és Tom Waits a Kávé és cigaretta című filmben
A kultúránk ütőerében is kávé folyik
Jim Jarmusch 1993-as filmjében, a Kávé és cigarettában Iggy Pop és Tom Waits leülnek egy kockás terítős asztalhoz, és megbeszélik, hogy a mi generációnk valójában a kávé és cigaretta-generáció. Igazuk is van, ezt is tanúsítja az a kismillió vicces mém, ami a kávé elemetális fontosságáról született az interneten.
De hogy lett a kávé ennyire népszerű az egész világon? A kávé története röviden
A kávé felfedezéséről nincs egységes megegyezés, de a legvalószínűbb, hogy a mai Etiópia területéről, Kaffa városából származik, innen a név. Az 1600-as évek előtti időkből ugyanis semmilyen feljegyzés nem tanúsítja, hogy a kávéfogyasztás létezett volna. Mindössze szájról szájra továbbadott legendák szólnak embercsoportokról, akik felfedezték a kávécseresznyét, a kávécserje gyümölcsét, ezt a kis, édes bogyót. Fogyasztásával rájöttek, hogy a hatására sokkal több energiával tudják végezni a teendőiket. Az első kávéfogyasztók tehát még a gyümölcsöt ették, vagy a gyümölcsből készült teát itták; a pörkölt szemes kávé, és az annak lefőzéséből készülő keserű nedű későbbi találmány.
Az erőt adó gyümölcs: a kávécseresznye
A kávécseresznye kicsi, piros, szőlőszem méretű gyümölcse édeskés, szilvára vagy sárgadinnyére emlékeztető, kellemes ízű gyümölcs. A gyümölcs húsa nagyon vékony, mert belső részét szinte teljes egészében a két mag, a kávébabok töltik ki, amelyeket formájuk miatt nevezünk csak kávébabnak, valójában semmi közük a hüvelyesekhez. A frissen szedett kávécseresznyében a kávébabok még puhák, ezért könnyű őket elharapni. Az ízletes kávécseresznyét egy ritka és gyönyörű állat, a cibetmacska is kedveli. A cibetmacska bélrendszerén áthaladt kávészemekből készül sokak szerint a legfinomabb kávé, a kopi luwak.
A cibetmacska legkedvesebb csemegéjével, a kávécseresznyével
Általában két mag van a gyümölcs belsejében, lapos felükkel egymás felé fordulva, előfordul azonban, hogy csak egy mag van benne. Ilyenkor a magnak nem alakul ki lapos oldala, mert van helye terjeszkedni, és kitölti belül az egész gyümölcsöt, gömbölyű lesz; ezt nevezik peaberrynek. A peaberryket kiválogatják és különlegességként értékesítik: a peaberry a legdrágább szemes kávé.
A szemes kávé fajtái és pörkölésük
A kávécserjének két fő fajtája létezik, az arabica és a robusta. A hipermarketek kávékínálatában általában robusta kávékat találunk, mert a robusta sokkal igénytelenebb növény, és több termést is hoz, míg az arabica a robustához képes jóval magasabban, 1-2 km-en terem meg a hegyoldalakon, és kevesebb termése is van, ugyanakkor az arabica sokkal kevésbé savas, mint igénytelenebb rokona, ezért kellemes, karamelles íze van. Ezzel szemben a robusta kávék kétszer-háromszor annyi koffeint tartalmaznak, mint az arabica kávék.
Pörkölés tekintetében négy fokozatot különböztetünk meg. A legvilágosabb az amerikai pörkölés, melynek színe inkább fahéjra emlékeztet. A bécsi pörkölés középbarna színű, a francia sötétbarna, míg a legsötétebb, az olasz pörkölés mély sötétbarna, majdnem fekete színű pörkölés; ebből készíthető a legjobb espresso.
Kedvenc kávéink
A hagyományos alap kávé az espresso, a kicsiny csészébe kevés vízzel készített, tetején habos feketekávé, amit presszókávénak is neveznek. Több fajtája is létezik. Sűrűbb változata a ristretto, amit még kevesebb vízzel készítenek, nagyon gyorsan, magas nyomáson átszűrve, a végeredmény pedig szinte egyetlen kortynyi intenzív ízű kávé. Az olasz hosszú kávé, a lungo ugyanannyi kávéval készül, mint az espresso, de több vizet engednek át rajta, míg a nevével ellentétben szintén olasz americano esetében egy lefőzött eszpresszót öntenek fel forró vízzel.
Az eszpresszó az alapja az összes habos, tejes kávécsodának. Ezek közöt a különbséget legtöbbször a tej, illetve tejhab mennyisége, hőmérséklete, vagy hiánya, és az összetevők hozzáadásának sorrendje határozza meg. Például a közkedvelt cappuccino esetében egy espressot öntenek fel habosított tejjel, így egy homogén, meleg tejes ital keletkezik, a tetején sok tejhabbal.
Míg a latte macchiato esetében ez fordítva történik: a felhabosított tejbe öntik bele az eszpresszót, lassan, szinte cseppenként, így a tejhabon átjutva nem keveredik el teljesen a tejjel, és egy réteget képez. Így egy réteg tej, egy réteg kávé, egy réteg hab alkotja ezt a kávét, amit üvegpohárban szolgálnak fel. Így az íze mellett élvezhetjük a rétegek látványát is. Az espresso a csöpögtetés során foltot hagy a tejhabon az ital tetetján, innen az elnevezés: a latte macchiato foltos kávét jelent.
A kevésbé ismert espresso macchiato ennek az inverze: egy eszpresszó, egy kanál tejhabbal a tetején. A magyarul csak tejeskávénak nevezett café latte sok gőzölt tejjel(kb kétharmad részben) felöntött eszpresszót jelent, melynek a tetejére még tejhabot tesznek.
A kávé története napjainkig
A kávé története több ezer évre nyúlik vissza. A legenda szerint a kávé első felfedezője az etióp pásztorok között található, akik észrevették, hogy a kecskék élénkebbek, ha a kávéfa bogyóit eszik. Ezt követően a pásztorok elkezdték használni a kávébabokat és kávét készíteni belőle.
Az első írásos említése a kávéról a 15. században történt, amikor az arab országokban az ital népszerűsége robbanásszerűen nőtt. A kávéházak elterjedése a 16. században kezdődött, először az arab világban, majd pedig Európában.
A kávétermesztés Afrikában és az arab országokban zajlott a kezdetektől fogva, majd a 17. században a hollandok átvitték a növényt Indiába és Srí Lankára, majd az angolok Ceylonon (ma Srí Lanka) is elkezdték termeszteni.
Az első kávé ültetvények
Az első kávéültetvények Amerikában a 18. században jelentek meg, elsőként a Karib-térségben és Dél-Amerikában. A kávétermesztés azonban csak az 1800-as évek elején kezdődött el igazán, amikor a brazilok elkezdték ültetni a növényt. Később a többi dél-amerikai országban is elterjedt.
A kávéipar és a kávéfogyasztás további növekedése az 1900-as évek elején következett be. Az iparágban azonban előfordultak problémák is, mint például a magas árak és a különböző politikai és gazdasági nehézségek, ami a kávétermelést és fogyasztást is érintette.
A modern kávéipar jelentős változásokon ment keresztül az 1900-as évektől kezdve. A 20. század közepétől széles körben elterjedt a kávépor és az instant kávé, amelyek egyszerűbb és gyorsabb elkészítést tesznek lehetővé.
A kávé fogyasztása nem csak ízének és hatásának köszönhetően népszerű, hanem számos egészségügyi előnye is ismert. A kávéban található antioxidánsok például segíthetnek a szervezet védelmében a káros szabadgyökökkel szemben. A kutatások szerint a kávé fogyasztása kapcsolatba hozható az alacsonyabb cukorbetegség-, szívbetegség-, és daganatos megbetegedés-kockázattal.
Azonban a kávé nem mindenki számára megfelelő. Sokaknál a kávé fogyasztása idegességet, álmatlanságot, szívritmuszavart és más mellékhatásokat okozhat. Emellett a koffein miatt a kávé fogyasztása terhes nőknél és kisgyermekeknél is korlátozott.
Az elmúlt években a kávéfogyasztás ismét népszerűvé vált az artisanális kávézók és a kézműves kávépörkölők elterjedésével. Az emberek sokkal tudatosabban vásárolják és fogyasztják a kávét, figyelembe véve a minőséget, az eredetet és a fenntarthatóságot.
A kávé története tehát szerteágazó és gazdag, és az évszázadok során kulturális és gazdasági jelentősége is egyre nőtt. Ma a kávé egy olyan ital, amely egyesíti az íz, a kényelem és az életmód különböző aspektusait, és egyre inkább globális jelképpé válik.
